Már 4 éve, hogy
megérkeztünk Katával Sydney-be. Mindössze fél évre érvényes diákvízummal és nem
sok pénzzel a zsebünkben. Most 2016 januárjában Kata egy ausztrál diplomával a
zsebében és velem a fedélzeten már egy munkavállalási engedéllyel
megfűszerezett tartózkodási engedély büszke tulajdonosaJ Vettünk hát egy autót
is és megérkezett kicsiny családunkba Robin, a kis Jack Russell kislány…illetve Parson
Russell…mindegy, szinte ugyanaz. Két hónaposan hoztuk el egy aranyos családtól.
Június vége óta aranyozza be mindennapjainkat. Roppant jó természete van. A szomszédok
szerint nem vonyít, nem ugat. Nyugodtan várja, hogy hazaérkezzünk. Csak a
szőnyeget eszi, ruháinkat rágja, ha kint hagyjuk és sajnos még odacsurrant, ha
nagyon soká jövünk haza. Munka után gyakran lefutok vele a közeli parkba, ahol
egy tucat másik kutya szaladgál önfeledten póráz nélkül. Azt egyébként nagyon
szigorúan veszik az aussiek. Mármint a jogalkotók. Elvileg kevés helyen lehetne
elereszteni a kutyákat szabadon és strandra is tilos bevinni. Ennek ellenére
gyakran látni máshol is ebeket és egyes strandokon is láttam kutyusokat. Ezen
felbátorodva mi is levittük őt egy sziklás strandra Tamarama és Bondi beach
közé. Kevesebb ember van ott és annál több kutyaJ Annyira nem élvezte a
sós vizet, de azért elrohangált a kövek között…meg leégett az orra. Erre majd
vigyáznunk kell a későbbiekben. Már hallgat nem csak a nevére, hanem
parancsszóra is. Gyere, ül, nem, ne ugrálj, ne harapj, fekszik satöbö. Angolul
adjuk meg a parancsszók legtöbbjét, mert nem szeretnénk, ha a nyelvtudás hiánya
miatt bajba kerülne. Egyébként meg magyarul beszélünk hozzá.
Az autóvásárlással
szerintem megjártam. Kimentünk Liverpoolba és egy palesztin gyerek rámsózott
egy kocsit. Bár az is lehet, csak nem értett hozzá, vagy mindkettő.
2300 dolcsiért vettem
egy 15 éves Toyota Camry-t. Nagyon pöpec kívül-belül, faberakással (ok, műanyagJ), elektromosan
állítható minden, még az ülés is. Napfénytető is van így nyárra. A motor
azonban nem fiatal már és nem tartották karban rendesen. Vásár után – tudom
rossz a sorrend – elvittem szerelőhöz, egy magyar sráchoz.
Sorolom:
- Kb 5x annyi motorolaj
volt benne, mint kéne; talán ezért füstölt ha nyomtam a gázt erősebbenJ
- A motortartó izék el
voltak törve, mindhárom
- Valami cső is repedt
- A szíjjak is elhasználtak
voltak
- A folyadékokkal sem volt
gond
Rendbe tenni mindössze
980 dolcsi volt…nem hiányzott, de tanultam belőle. Most működik rendesen, de
lutri. Mondta a srác, hogy ne költsek most rá, menjek csak vele a városban. Pár
hónap múlva menjek vissza, és ha gondolom javít még rajta…mert van mit. 250.000
km van benne. Elvileg ezeket a Toyota-kat jól összerakták, szóval reméljük a
legjobbakat.
Decemberben volt Kata
szülinapja is. Meglepetés programot szerveztem neki városon kívül. Ez volt a
kocsi első útja is és nem hagyott minket cserbenJ
Glenworth Valley-be
mentünk lovagolni és quadozni. Gyönyörű időnk volt. A pacikkal tettünk egy két
órás kört a völgyben, átgázoltunk egy pici patakon is és fogytunk kb 5 kilót.
Olyan döglesztően meleg és fülledt volt az idő. De megérte. Kellemes emlékekkel
gazdagodtunk.
Két héttel később
megjártuk Hawks Nest-et is, ami Port Nelsontól északra található. Egy bazi
hosszú strand homokdűnékkel. A lényeg azonban, hogy Robin is szabadon
szaladgálhatott póráz nélkül. Azt aztán nagyon élvezte a homokbanJ
Katának el kellett
kezdenie egy professional year nevű programot. További 9e dollár 9 hónapért és
heti kétszer kell bejárnia. Ez még augusztusban történt. Szerintem csak
pénzlehúzásról szól, de a teljesítését 5 ponttal honorálják a permanent
residency-re történő jelentkezésünknél. A program keretében kötelező 240 órát
10 héten keresztül dolgoznia könyvelőként egy cégnél. Most talált egyet magának
nagyon ügyesen. Heti három napban fog dolgozni egy utazási ügynökségnél ingyen
10 héten keresztül. Egy nap szünet és utána 3 nap az étteremben. Kicsit
elfoglalt és fáradt mostanában a lány…










Hello!
ReplyDeleteJó olvasni ismét Benneteket, csak kicsit ritkán lehet ezt tenni....:)
Üdv.: tida