A lakás

A lakásról még nem meséltem.

A térképen már megmutattam, hol is található. Most körbevezetlek titeket:

Hetedik emelet. Óceánra néző apartman. A mellettünk lévő mondjuk látja az egész CBD-t a híddal, toronyházakkal és Operaházzal együtt…én csak akkor, ha kimegyek a lakásból és a lépcsőházból kitekintek…de a tenger nekünk pont elégJ

(felső kép: látkép a hallból; alsó kép: látkép a folyosóról...háttérben a CBD, jobbra a Harbour Bridge és lehet látni pár részletet az Operaházból is a híd bal oldalán)

Az egész lakás kb. 50-55 négyzetméter. Az ajtón történő belépést követően a folyosóról jobbra nyílik a konyha hűtővel, sütővel, beépített szekrényekkel a falon, és a mosogatóval (igen, itt nincs mosogatógép sajnos…illetve de, én). A folyosón továbbhaladva egészen két métert a hallba jutunk. Szerintem elég tágas, bár valószínűleg azért is tűnik annak, mert az itt hagyott bőrkanapén és a beépített szekrényen kívül nincs semmink sem mégJ Ahogyan látjátok, ott csüng három narancssárga lámpás is a plafonról...nagyon retró, de talán éppen ezért tetszikJ A hall-nak van egy kisebb része, melyet el lehetne szeparálni, ezáltal egy kis fülkét kialakítva lakhatóvá is tudnánk tenni…amelyre nem fogunk sort keríteni. Itt van ugyanis a számítógépasztalunk az ablak előtt…kiváló kis sarok csodás kilátássalJ Mindig figyelem, ahogyan a távolban elmegy egy óceánjáró, vagy egy bazi nagy teherhajó…baromi messze el lehet ám látni.

A folyosó végén, ha balra fordulunk, akkor ott találjuk a fürdőszobát egy zuhanytálcával és egy káddal…valamint az ezekhez tartozó két csepegő vízcsappal. Azt hiszem a tömítésre ráférne már egy csere.

A fürdő mellett balra van a hálószobánk. Gyakorlatilag ez is üres. Beépített szekrényeken kívül nincs semmi, csak az Ildiéktől kapott felfújható kétszemélyes matrac, amely egyébként igen kényelmes, de ténylegJ

Ami negatívumot el tudnék a lakásról mondani, hogy kissé öreg (harminc éves a ház legalább, és be van ázva a fal néhány részen a korábbi szar nyílászárók miatt) és nincs a lakásban mosógép. Ha mosni akarunk, itt le kell menni a laundry-ba az alagsorba. Nem arról van szó, hogy nem lehet itthon tartani egyet, csak gondolom a korábbi tulajdonos nem tartotta fontosnak…majd ha lesz felesleges pár száz dolcsink, veszünk egyetJ

Van egy kis erkélyünk is, amelyre én nem fogok gyakran kimászni…befosok a magasságtólJ A környékbeli papagájok ugyanakkor (vannak pár ezrenJ) szívesen ideröppennek és tarhálnak ezt-azt. Leginkább kettő szokta tiszteletét tenni nálunk (Sanyi és Margit). Ilyenkor ott ülnek a korláton és csipognak amíg nem kapnak valamit…valószínűleg egy jól irányzott pofontól gyorsan továbbállnának, de olyan aranyosak, hogy nem tudunk ellenállni és rendre kiteszünk nekik egy kis szotyit. Erre rájöttek a büdös galambok is és most ezek is idejárnak…azt hiszem ideje beszereznem egy légpuskátJ

Azért az, hogy saját lakásunk van, nem osztozunk semmin senkivel (kivéve a szotyin a papagájokkal), nagyon sokat jelent. Korábbi itt tartózkodásom során kipróbáltam már pár verziót (egy szobában egy ír gyerekkel, egy saját szoba, Gáborral egy családnál), de nem mondható igazán kényelmesnek egyik sem…pláne, ha az ember a barátnőjével jön kiJ

Egyébként nem történik mostanában semmi érdekes. Kevesebb a meló a konyhában, vége a nyári szünetnek...hülye dolog mi? JanuárbanJ

Tegnap és ma keményen kutattam a városban új lehetőségek után. Hiába, itt sem olyan egyszerű azért az élet…ne gondolja azt senki. De majd megoldódik hamarosan a problémánkJ

Mondjuk az idő sem kedvez a vendéglátásnak…kissé hűvös lett, fel is kellett vennem a farmerom és a cipőmJ

A Napot is alig láttam mostanában...a Holdat szintúgy…lehet Fenrir farkas társai felfalták őket és hamarosan eljő’ a Ragnarök?JJ